A koronavírus-járvány fenekestől felforgatta az életünket és hatással volt a népesség médiafogyasztási szokásaira is.
Átalakította a napi rutinunkat és jelentősen korlátozza a szórakozási lehetőségeinket.
A felszabaduló idő a médiahasználat mennyiségének azonnali megnövekedését eredményezte szerte a világon.
Az átalakuló fogyasztói trendek is befolyásolják a médiafogyasztást Magyarországon, ez a két hatás egymást erősítve azt eredményezi, hogy minden sikeres vállalkozás számára elengedhetetlen az online jelenlét.
Bejegyzésünkben olvashatsz:
- a médiafogyasztási trendekről,
- a járvány médiafogyasztásra gyakorolt hatásairól, és
- a legnépszerűbb médiumok fogyasztói összetételéről.
Tudatos médiafogyasztás fogalma vs internetfüggőség
Milyen eltéréseket figyelhetünk meg a fiatalok és a korábbi generációk médiafogyasztási szokásaiban, valamint az internetfüggőség kérdésében?
A 21. században, a digitális technológiák robbanásszerű megérkezésével és elterjedésével kialakult a „digitális szakadék”.
Ennek oka nemcsak a hozzáférési megosztottságban rejlik, jelen vannak az eltérések a használati szokásokban is.
Például, az idősebb generációnak kevésbé van igénye számítógépekre, internetre vagy mobiltelefonra.
Intézendő dolgaikat akár a gyakori sorban állás ellenére is sokszor szívesebben intézik személyesen, mint otthonról.
Az ő szemszögükből nézve a mai fiatalok csupán „a képernyőt bámulják”.
Gyakran éri az a vád a fiatalokat, hogy internetfüggőségben szenvednek. Valóban így lenne?
Ahhoz, hogy ennek realitását feltárjuk, érdemes közelebbről megvizsgálnunk ezeket a kérdéseket:
Hol kezdődik valójában a függőség?
- A fiatalok, vagy az idősebbek médiatudatosabbak?
- Valóban függőségről beszélhetünk vagy csak generációs különbségekről?
Az okos telefonok és más hordozható eszközök használata napjainkban teljesen természetes jelenség.
Különösen, hogy az elmúlt időszakban sokan kényszerültek otthoni munkavégzésre vagy tanulásra.
A diákoknak az online oktatással nem is volt és jelenleg sincs más választásuk, mint az internet segítségével folytatni tanulmányaikat.
Ebben a speciális helyzetben nem dönthetnek szabadon arról, hogy az egész napot az elektronikai eszközök társaságában töltik-e.
Az internet jelenti számukra az egyetlen lehetőséget a kötelezettségeik teljesítésre és a társas kapcsolódásra és a szórakozásra.
Természetes jelenség az is, hogy a fiatalabb generációk mindig nyitottabban állnak a technológiai innovációkhoz.
Nem okoz számukra problémát az online ügyintézés vagy vásárlás, ebből kifolyólag is lényegesen több időt töltenek az interneten.
Az internet tudatosan használva jelentős mennyiségű időt szabadíthat fel.
Azonban nem teljesen alaptalan az a felvetés sem, hogy a fiatalabb generációk egy jelentős része túlzásba viszi a médiafogyasztást.
Az Y és a Z generáció médiafogyasztása
Az 1995 és 2009 között született (jelenleg 16-19 éves) fiatalok, azaz a Z generáció médiafogyasztása az online térben meghaladja a napi 5 órát.
A náluk néhány évvel idősebb millenális generáció (1980-1994 között született, jelenleg 20-29 éves korosztály) más néven az Y generáció szintén napi 4-5 órát tölt aktív internetezéssel.
Ezen két generáció médiafogyasztása extenzívebb, azaz változatosabban, hosszasabban és több helyszínen interneteznek, a szakirodalom találóan digitális bennszülötteknek nevezi őket.
Ők már beleszülettek ebbe a médiafogyasztási morálba, életüket a mobileszközök bűvöletében élik.
Az X generáció médiafogyasztása
A 30 éves korosztálytól kezdődően digitális bevándorlókról beszélünk, az ő esetükben a napi átlagos aktív internethasználat nem haladja meg a 4 órát. Ez a korosztály fokozatosan ismerkedett a médiumokkal és lassabb ütemben növelte médiafogyasztását, így őket általában a nagyobb médiatudatosság jellemzi.
A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság kutatása alapján elmondhatjuk, hogy a generációk internet fogyasztása a kor előre haladtával csökkenő tendenciát mutat.
Ennek ellenére az internetfüggőség nem csak a fiatalabb korosztály napjait árnyékolhatja be.
Az internetfüggőség a pszichológus szerint
Bár az internetfüggőség egyelőre még nem hivatalosan bejegyzett pszichológiai betegség, mégis egyre több fiatal és idősebb szenved elvonási tünetektől, amikor nem tudnak kapcsolódni a hálózathoz.
Szabóné Koós Ibolya, klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta szerint a közösségi média elvonási tünetek megszólalásig hasonlítanak a szerhasználók tüneteihez.
Gyakori jelei a függőségnek a sóvárgás, a nyugtalanság, az agresszió és a zavartság. A szakember szerint az internetfüggőség egyértelműen negatív hatással van a viselkedésre és a pszichés állapotra.
A függőség egy olyan befelé forduló állapotot eredményez, melynek következményeként a külvilág történései veszítenek fontosságukból, akár a napi tennivalók (tanulás, munka, szociális kapcsolatok) elhanyagolásával járhat.
A szakember szerint a személyiségében érett, egészséges ember nem fogyasztja túlzott mértékben a közösségi oldalakat. Ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a kamaszok különösen ki vannak téve ennek a veszélynek.
Tekintettel arra, hogy énképük kevésbé alakult még ki, hajlamosabbak a külső visszajelzések alapján megítélni a saját értéküket.
A függőségek pszichológiai következményei mellett, kutatások bizonyítják, hogy a túlzott elektronikai eszközhasználat testi elváltozásokat is okozhat.
Kísérletekkel igazolták, hogy a párhuzamos eszközhasználat és a tartós figyelemmegosztás a kijelzők között kimutatható változásokat képes okozni a homloklebeny szerkezetében, ez a jelenség különösen gyermekeknél figyelhető meg.
Az elváltozás azzal magyarázható, hogy több digitális eszköz egyidejű használata olyan mértékben veszi igénybe a fiatalok koncentrációs képességét, ami hosszú távon leronthatja a logikai teljesítményüket és kreativitásukat.
Kutatási eredmények a médiafüggőségről
Egy 2019-ben készített kutatás során 1128 fő bevonásával vizsgálták a magyar közösségi média használatát.
- A válaszadók zöme (59%) azt válaszolta, hogy nem okozna számára gondot a Facebook nélkül létezni
- A megkérdezettek 29%-a úgy nyilatkozott, hogy pár hét után már elvonási tünetekkel küzdene
- Míg 12% úgy vélekedett, hogy szinte nem tudna létezni a platform nélkül.
(Forrás: ArvaliCom Nagy Közösségi Média Kutatás 2019.)
A magyar médiafogyasztás mennyisége egyébként szignifikánsan nem tér el az európai átlagtól, így a túlzásba vitt online jelenlét nálunk is megfigyelhető jelenség.
A hagyományos média használata
A hagyományos médiumok használata az internet és a hordozható eszközök elterjedésével egyre inkább a háttérbe szorul.
Különösen jellemző ez az innovációkra nyitottabb, fiatalabb generáció médiafogyasztási szokásaira.
A hagyományos médiumok háttérbe szorulása: Televízió
A médiafogyasztási szokások megváltozásának hatására átalakult a tévénézés is, egyre népszerűbbé váltak a megszakítás nélküli streaming szolgáltatások, melyek megteremtik a reklámok kihagyásának a lehetőségét.
Megfigyelhető továbbá az a tendencia is, hogy egyre kevesebb fiatalkorú rendelkezik kábeltévé előfizetéssel.
Ezt az online nézhető tartalmakkal helyettesítik, mint például a Netflix, HBO Go és más streaming szolgáltatók.
A Nielsen 2019 szeptemberi adatai alapján a teljes magyar népesség átlagosan 254 percet tölt a televízió képernyője előtt, míg 2018 szeptemberében ez az adat 257 perc volt.
Ezen adatokat összevetve megállapíthatjuk, hogy az átlagos tévénézési idő 3 perccel csökkent az egy éves időszak alatt.
Ez nem tekinthető drasztikus csökkenésnek, azonban fontos megvizsgálnunk az elmozdulásokat is a korosztályok és a vásárlóerő tekintetében.
Megfigyelhető, hogy a vásárlóerő és az életkor alapján potenciális fogyasztónak tekinthető csoport csökkenő tévénézési idejét ellensúlyozza a 60+ korosztály és a legkevesebb elkölthető jövedelemmel rendelkező csoport megnövekedett képernyő előtt töltött ideje.
A hagyományos médiumok háttérbe szorulása: Rádió
Hasonló a helyzet a rádióhallgatás terén is, mivel egyre többen vesznek igénybe különböző streaming szolgáltatásokat (Spotify, SoundCloud, Deezer, Apple Music, stb.), ahol reklámok és megszakítások nélkül élvezhetik kedvenc zenéiket.
Ezen trendek következtében a hagyományos médiumokban egyre nehezebben érhetőek el a potenciális vásárlók.
A hagyományos média csatornák tradicionálisan egyirányú kommunikációját napjainkban egyre inkább a fogyasztók és a vállalatok kétoldalú kommunikációja váltja fel.
Míg a hagyományos médiumokban a vállalatok marketing üzenetek sokaságával bombázták a fogyasztókat, a közösségi médiában a fogyasztók már nem passzív résztvevői ennek a folyamatnak.
Csak igazán releváns és célzott hirdetésekkel lehet hatni egy olyan korosztályra, akit annyira zavar a reklámzaj, hogy hajlandó pénzt is áldozni arra, hogy elkerülje a reklámokat.
Ezen tendenciák megszüntetik a hirdetők és a vállalatok kényelmi helyzetét és új kihívások elé állítják őket. Amennyiben a fiatalabb generáció elérése a cél, főként a jelentős mennyiségű közösségi média használatra alapozhatunk.
Mely oldalak a legnépszerűbbek a fiatalok körében? Hány hazai felhasználója van a legnagyobb közösségi média felületeknek? Olvass tovább és ezekre a kérdésekre is megkapod a választ!
Közösségi média használat Magyarországon
A közösségi média a mindennapi életünk részévé vált, alkalmas eszköz a szabadidő eltöltésére, a kapcsolattartásra, de emellett egyre gyakrabban információ forrásként és ügyfélszolgálatként is tekintenek rá a fogyasztók.
A közösségi médiafogyasztás Magyarországon már a mindennapjaink részét képezi.
A Youtube régóta a magyar médiafogyasztás egyik legnépszerűbb online felülete, míg a TikTok csak az elmúlt időszakban vált szélesebb körben ismertté.
A TikTok főként a koronavírus krízis időszakában helyezte fel magát a magyar médiafogyasztás térképére, így az itt elhelyezett hirdetések az újdonság erejével célzottan hatnak a fiatal célközönségre.
A magyar közösségi média fogyasztás számokban
Hazánkban a legszélesebb körben kétségkívül a Facebook közösségi média oldal terjedt el.
A NapoleonCat kutatást végzett a közösségi média használatról Magyarországon (2019), ezen adatok szerint hazánkban 5 474 000 felhasználója volt a Facebooknak a 2019-es évben.
A 2020-as adatok alapján tovább gyarapodott a felhasználók száma, ma már több mint 6 396 000 ember görgeti a hírfolyamot. Ez a lakosság 66,6%-át teszi ki!
A fiatalabb, és jellemzően a tehetősebb réteg körében az Instagram vált igazán népszerűvé. Ennek a felületnek hazánkban kb. 2 411 000 felhasználója van, ez a lakosság 25,1%-át teszi ki. (2020 októberi adatok).
Bár az Instagram felhasználóinak száma kevesebb, az elkötelezettség viszont a Socialbakers kutatásai alapján felülmúlja a többi social media használat során tapasztalt aktivitás mértékét.
Így hirdetőként mindenképp érdemes számításba venni ezt a platformot is.
Távol áll tőled a közösségi média világa, de szeretnéd hatékonyan elérni a célközönségedet? A Cluster Media csapatára számíthatsz a közösségi média marketingben is!
A közösségi média fogyasztás és a generációk
A médiafogyasztási szokások Magyarországon nagy különbségeket mutatnak a generációk között. Jól megfigyelhető ez a jelenség a Facebook és az Instagram oldalak felhasználóinak életkor szerinti megoszlásán az alábbi grafikonokon.
Összességében elmondható, hogy mindkét felület esetében a 25-34 éves korosztály vesz részt legaktívabban a social media használatban.
A 35 éves korosztálynál idősebbek lényegesen kisebb számban képviseltetik magukat az Instagrammon a Facebookhoz viszonyítva.
A vállalatok számára a közösségi média nem más, mint egy kiváló lehetőség a fiatal fogyasztók sokkal hatékonyabb elérésére.
A médiafogyasztási szokások és a marketing kapcsolata
A megnövekedett médiafogyasztással töltött idő és a csatornák számának folyamatos gyarapodása megköveteli, hogy kritikus szemlélettel fogyasszuk a tartalmakat.
Már egészen kis korban fontos kialakítani a gyermekek médiatudatosságát és fontos felhívni a figyelmüket az online tér veszélyeire is.
Médiatudatos az a néző, aki:
- Képes a tények és a fikció megkülönböztetésére
- Alapvető ismeretekkel rendelkezik az egyes médiumok működési mechanizmusáról, gyártásáról és terjesztésének módjáról és céljáról
- Meg tudja különböztetni a fizetett tartalmakat
- A reklámokhoz és a fizetett termékelhelyezésekhez kritikus szemlélettel viszonyul
- Tisztában van vele, hogy a hírszerkesztés és számos cikk megírása mögött is húzódnak gazdasági és egyéb érdekek…
A megnövekedett médiafogyasztás megnövekedett reklámfogyasztást is eredményez.
A reklámtudatosság kialakítása szintén elengedhetetlen és egyre nagyobb kihívást jelent különösen a fiatalabb generációk számára.
A reklámtudatosság
Az online térben a felhasználókról és attitűdjükről rengeteg adat keletkezik és tárolódik el.
Egy szakértő által kialakított marketing stratégia során ezen adatokat hatékonyan használhatjuk fel a személyre szabott és költséghatékony hirdetések érdekében.
A tárolt adatok felhasználásával a fogyasztók például automatikus emailt kaphatnak az online vásárlás során történt kosárelhagyást követően, illetve személyre szabott kuponok generálására és a remarketing eszközök hatékony alkalmazására is lehetőséget ad ez a technológia.
Mit jelent a remarketing?
Tegyük fel, hogy szeretnél egy új farmernadrágot.
Nekiállsz böngészni az interneten, majd rátalálsz egy modellre, amit kissé drágának találsz. Bezárod az oldalt.
A fizikai vásárlás során, miután kimész egy boltból, maximum a megbánás és a vágyakozás kísért tovább, majd 1-2 nap alatt elfelejted, hogyan nézett ki az a ruhadarab.
Mi történik az online térben?
Miután bezártad a kívánt farmernadrág termékoldalát, napokig/hetekig láthatod a termék hirdetését a Facebookon, az Instagramon vagy más weboldalakon a Google display hirdetések által.
Tehát nem felejted el napok múlva sem, hogy melyik terméket szeretted volna megvásárolni. Elképzelhető, hogy egy „gyengébb” pillanatodban talán kísértésbe is esel, és véghez viszed a vásárlást.
Gonoszak-e a cégek, akik ezt kihasználják? Igen is, meg nem is.
Reklámok voltak, és lesznek is. Azonban az online világban jóval személyre szabottabb hirdetéseket kaphatunk. Például, ha valaki a fizetésére várva elmulasztotta álmai farmerjének megvásárlását, valószínűleg örülni fog neki, ha pár hét múlva újra viszontlátja a kívánt modellt, amikor már jó szívvel veszi meg.
Tehát, ha egy üzletnek van egy jól kialakított marketing stratégiája, a célcsoportja saját magáénak érzi a hirdetéseit.
Személyre szabott hirdetéseket szeretnél cégednek? Keresd bizalommal a Cluster Mediát!
A marketing pszichológia alapjait felhasználó, személyre szabott ajánlatot tartalmazó, a megfelelő felületen és időben célzott hirdetés rendkívüli befolyásoló erővel tud hatni a fogyasztóra.
A médiafogyasztás során rengeteg olyan hatás ér minket, ami vásárlásra ösztönöz, mégis fontos ezen ingerek tudatos kezelése, más szóval a reklámtudatosság.
A párhuzamos médiafogyasztás
Napjainkban egyre fontosabbá válik a párhuzamos médiafogyasztás fogalmának ismerete is, hiszen egyre inkább ez jellemzi a Z generáció médiafogyasztási szokásait.
Összefoglalás: Médiafogyasztás 2022-ben
Vitathatatlan tény, hogy amennyiben hatékonyan kívánjuk elérni célcsoportunkat, elengedhetetlen, hogy minél több információval rendelkezzünk róluk és a médiafogyasztási szokásaikról.
Napjaink tendenciája, hogy a fiatal generációt hatékonyan már csak a közösségi médián keresztül lehet megszólítani, de szinte már minden generáció aktívan használja az internetet.
Bár még nincsenek pontos adatok arról, hogy a koronavírus helyzet pontosan milyen mértékben befolyásolta a médiafogyasztás mennyiségét, azt biztosan állíthatjuk, hogy megnövelte a digitális csatornák szerepét és jelentőségét.
Új élethelyzet: Az online jelenlét a siker kulcsa
Az új helyzet okozta kényszer egyaránt elősegítette az online ügyintézés fejlesztését és igénybevételét. Míg a fiatalabb korosztály számára természetes a digitális technológiák mindennapos használata, addig az idősebb generációk akár komfortzónájukat elhagyva kényszerültek rá az online ügyintézésre.
Olyan tekintetben nem történt drasztikus változás, hogy a kereslettel rendelkező aktív korú magyar népesség az elmúlt néhány évben már széles körben elérhető volt online és a közösségi média által egyaránt.
Ez a tendencia már a vírustól függetlenül is megfigyelhető volt, azonban az online jelenlét szerepe tagadhatatlanul megerősödött az elmúlt időszakban.
Ezzel szemben az idősebb és gyengébb anyagi háttérrel rendelkező fogyasztók körében évről–évre nőtt a televízió nézéssel és más hagyományos médiumok fogyasztásával eltöltött idő.
A leírtak tükrében minden vállalatnak érdemes megfontolnia, hogy arculata, weboldala és közösségi média felületei hűen tükrözik-e az általa kínált minőséget.
Hiszen az online megjelenésünk cégünket tükrözi, az abba fektetett összeg pedig hosszú távon nem költség, hanem a bevételt növelő befektetés.
Szívesen megismernéd a legújabb webdesign trendeket vagy inkább a konverziódat pörgetnéd fel tippjeinkkel? Akkor olvasd el többi szakmai tartalmunkat is!
Gyakran ismételt kérdések
Milyen különbségek figyelhetők meg a generációk médiafogyasztásában?
A fiatalabb generációk médiafogyasztásának túlnyomó részét a közösségi média használata jellemzi, míg a hagyományos médiumok fogyasztása inkább az idősebb generációkra jellemző.
Mit jelent a tudatos médiafogyasztás?
A tudatos médiafogyasztás lényege, hogy képesek legyünk eligazodni és tudatos módon informálódni a különböző csatornák között, valamint elemezni a különböző információforrások megbízhatóságát és hitelességét.